Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 17 találat lapozás: 1-17

Intézménymutató: Agnus Rádió

2001. március 7.

Erdélyben még nincs egész napos magyar közszolgálati rádió, melyre elsősorban a szórványvidékeken lenne nagy szükség. Az immár 11. éve működő, református Agnus Studió ennek a megvalósításába kezdett. Az eltelt évtizedben a Kolozsvári Rádió magyar adásában voltak jelen egyházi műsoraikkal. Adorjáni László, alapító szerkesztő elmondta, hogy szeretnének továbblépni. Civil szervezetek és az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával létrehoznák az első erdélyi magyar közszolgalati rádiót, mely Kolozsváron és környékén sugározna, napi 24 órában. Amennyiben elnyernék az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) kiírta pályázaton az egyik frekvenciát, akár év végén megszólalhatna az éterben az Agnus Rádió. Egyik fő gondjukat, a közszolgálati műsorok anyagi kereteinek biztosítása jelenti. /Kolozsvári erőfeszítések, magyar közszolgálati rádióért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

2001. november 9.

Nov. 8-án ülésezett az Országos Audiovizuális Tanács (CNA). Megegyeztek a beígért hullámhosszok és egy tizennyolc órás intervallum kiosztásáról. A tizennyolc órából nyolcórányi sugárzási időt kapott a kolozsvári, a történelmi egyházakat tömörítő ökumenikus Agnus Rádió. Csép Sándor, a kolozsvári református egyház sajtóreferense elmondta, bár az elért sugárzási időnél többre számítottak, ez a nyolc óra is nagy előrelépést jelent. Csép hozzátette, a protestánsok mellett a katolikusok és görög katolikusok számára is fórumot jelentő rádió a magyar mellett angol és román nyelven is sugároz majd. Az Agnus Rádiót vezető Adorjáni László elmondta, a frissen született CNA-döntés mindenki számára előnytelen. "Nekünk különösen azért, mert amellett hogy osztoznunk kellett az adventista érdekeltségű Radio Sperantei-jal (a rádió szintén nyolc óra sugárzási időhöz jutott), és a kétórányi intervallumot nyert Vocea Evangheliei rádióval, le kellett mondanunk fiatalabb hallgatóinkról." Adorjáni pozitívumként értékelte, hogy a kolozsvári, illetve bukaresti rádió magyar adásai nem fedik majd az adó sugárzási idejét. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács tagja elmondta, egész frekvenciához, tehát 24 órás sugárzási lehetőséghez jutott Kolozsváron az Antena 1 televízió rádiós része, a Radio Romantic. Az ülésen erős harc bontakozott ki a kiosztandó egész frekvenciáért az említett adó és a Sebesi Karen Attila, a Tonic Media Alapítvány elnöke által képviselt multikulturális rádióadó, a Tonic Rádió pályázata között.. Sebesi Karen Attila a döntést igazságtalannak érzi. Hozzátette, a rádióadó beindításáért harcolni fog a jövőben is. /Botházi Mária: Nyolc óra Agnus FM. Frekvenciákról döntött az Audiovizuális Tanács. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

2001. november 10.

A bukaresti Országos Audiovizuális Tanács döntése alapján, Kolozsváron, a 88,3 Khz frekvencián a református egyház Agnus rádiója napi 8 órai sugárzási időhöz jutott. A rádióban helyet kapnak a protestáns, római katolikus egyházak adásai, a görög katolikus egyház román nyelvű műsorai, valamint angol nyelvű programok is. A rádió megindítása 2002 végére várható. Az Országos Audiovizuális Tanács ugyanakkor elutasította a kolozsvári Tonic Média Alapítvány frekvenciaengedély kérését. Sebesi Karen Attila elnök elmondta, hogy a Tonic Rádió interkulturális közösségi rádióállomás lett volna. /Indul az Agnus Rádió. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2002. október 5.

Karácsony környékén új, magyar nyelven sugárzó közösségi rádióadó, az Agnus Rádió kezdi el működését Kolozsváron és környékén. Fábián Tibor a főszerkesztő. Céljuk: a Kolozsvár és környéki magyarok hiteles tájékoztatása, a kicsit lelkileg is elhagyatott, magányossá vált kolozsvári magyarság összeszedése, a lelki felrázás. Az Agnus keresztyén hátterű magyar közösségi rádió szeretne lenni. Építeni szeretnének, hogy a rádió járuljon hozzá a hallgatók lelki fejlődéséhez, a gyökerek megerősítéséhez. A történelmi egyházaknak lesznek félórás műsorai, valamint lesz egy Keresztyén élet című felekezetközi adás is. Kolozsváron és környékén mintegy 30 kilométeres körzetben lehet majd hallgatni a rádiót. /Sándor Boglárka Ágnes: Új rádió indul Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

2002. december 20.

Az első magyar helyi közszolgálati rádió jövő héten indul Kolozsváron, a 88,3-as FM frekvencián. Az Agnus Rádió a református egyház tulajdonában van, különböző felekezeti műsorokat is fog sugározni. Adorjáni László, az Agnus igazgatója elmondta, igyekeznek megfelelni a kolozsváriak igényeinek, így híreket, beszélgetéseket, ifjúsági műsorokat is sugároznak. A hajnali 3 órától 6 óráig tartó zenés műsorokat egy-egy gondolatsor szakítja meg, ezt követően 8 óráig változatos témájú reggeli magazin következik. Az Agnus déli 12-kor jelentkezik ismét, 15 óráig magazin jellegű műsort sugároznak. A napi műsorban református, katolikus, unitárius, evangélikus műsorok váltakoznak. A Kolozsvári Rádió keretében 1990 januárjától sugároz az Agnus, hetente két alkalommal jelentkezett egyházi félórával, több felekezet műsora váltotta egymást. Az új adó beindítását a hollandiai református Emision Alapítvány és az amerikai Back to God Hour református rádióadó támogatta, ugyanakkor magyar alapítványok finanszírozását is igénybe vették. /Gál Andrea: Indul az Agnus Rádió. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

2003. szeptember 30.

Sütő András az erdélyi magyar közéletben ritkán van jelen mostanában. Az író elmondta, hogy néhány prózai munkája van, amiket be kellene fejezni. Azonkívül naplója és krónikás könyve is "félbe-szerbe". Az erdélyi magyar közéletről, politikumról kifejtette, hogy elismerés mindazok számára, akik tíz esztendőnél több ideje iszapbirkózást folytatnak Bukarestben, a parlamentben és más törvényhozó testületekben azért, hogy valamit visszaszerezzenek abból, amitől 40 esztendőnél több ideig megfosztottak. "Hol vagyunk még attól, hogy a javainkat teljes egészében visszakaptuk volna, hol vagyunk még attól, hogy a Székelyföld autonómiáját valóságos jogként élvezhessük? Hol vagyunk még attól, hogy megmentsük a szórványvilág majdnem félmilliós magyarságát, az úgynevezett szórványmagyarokat." A szórványmagyarság mai állapota valójában nem az elmúlt 30-40 esztendőben változott válságosra. "Ez már a 17-18. században kezdődő asszimilációs folyamat volt. Ezt nyilvánvalóan felgyorsította a román diktatúra, sőt az utóbbi tíz esztendő története is. Az elvándorlás, a gyerektelenség, a bezárt iskolák." Sütő egyetért Markó Bélával, aki azt mondja, hogy a romániai magyarság képviseletének a mindenkori törvényes magyar kormányzattal kell együttműködnie. "Ez Antall József óta valóban így is alakul, tehát azt mondom, hogy helyes az az elgondolása az RMDSZ-nek, hogy egyenlő közelségben és egyenlő távolságban kell a magyarországi jobb- és baloldali erőkkel együttműködni, hiszen a mindenkori legitim, szabadon választott magyar kormánynak a határon túliakkal való törődés alkotmányos kötelezettsége." /F. T.: Szórványmagyarok az asszimiláció torkában. Beszélgetés Sütő Andrással. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 30. - Elhangzott az Agnus Rádióban/

2003. november 17.

Nov. 16-án az Agnus Média Alapítvány és az Agnus Rádió közösen szervezett konferenciát A közösségi rádiózás jövője Romániában címmel Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. A 2002 szeptembere óta létező alapítvány célkitűzései a keresztény értékeknek a modern médiában történő terjesztése. A közel egy esztendeje működő Agnus Rádió ebben a szellemben készíti műsorait, amelyeket napi nyolc órán keresztül sugároz. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke előadásában úgy értékelte, hogy Romániában tulajdonképpen a háromféle rádiózás (kereskedelmi, közszolgálati és közösségi) egyszerre érvényesül, az erdélyi rádiók tehát megpróbálják egy időben ellátni mindhárom feladatot: tájékoztatni, szórakoztatni, építeni. Gáspárik felhívta a figyelmet arra is, mennyivel jobb a helyzete az erdélyi magyarságnak média szempontjából például Szlovákiához viszonyítva, ahol mindössze egyetlen olyan rádió működik, amely magyar nyelven is sugároz, elenyésző óraszámban. Somogyi Botond, az Üzenet című kéthetente megjelenő református lap főszerkesztője szerint az egyház sajtótevékenysége céltudatos, de nem öncélú igeszolgálat. A médiának pozitív irányba kellene befolyásolni az eseményeket, emelte ki előadásában Adorjáni László lelkész, az Agnus Rádió igazgatója. Szitnyai Jenő egy kárpát-medencei stratégia kiépítésének szükségességét elemezte. /S. B. Á.: Közösségi rádiók térhódítása. Erdélyi összefogásra van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2003. december 18.

2002. dec. 24-én sugározta először műsorát az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonában levő Agnus Rádió Kolozsváron. Most a hídelvi református templomban találkoztak a hallgatók és a műsorkészítők - Sebesi Karen Attila főszerkesztő, Fábián Tibor főszerkesztő- helyettes, Adorjáni Katalin szerkesztő-műsorvezető és Vincze Tibor műsorvezető. /Hídelvi vendégségben az Agnus Rádió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2003. december 20.

Kilenc erdélyi városból összesen tizenhat diákújságíró és sulirádiós vett részt az Agnus Média Alapítvány és az Agnus Rádió közös szervezésű szakmai találkozóján, dec.18-án és 19-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakónai Központban. Szenkovics Dezső, az alapítvány ügyvezető igazgatója felhívta a fiatalok figyelmét a közös munka, a tapasztalatcsere fontosságára. A résztvevők elméleti előadásokat hallgattak az újságírás és rádiózásról, a diáklapok szerkesztési elveiről, médiaműfajokról és internetről. Adorjáni László lelkipásztor, az Agnus Rádió igazgatója az egyházi média sajátosságairól, Szabó Zsolt egyetemi tanár pedig az helytörténet és újságírás kapcsolatáról értekezett. /Z. R.: Diáklapos találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2004. február 24.

A kolozsvári Agnus Rádiót elsőként Csép Sándor, az Agnus Média Alapítvány és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke köszöntötte. Tavaly karácsonykor volt a rádió kereken egyéves évfordulója. Február 22-én az unitárius és az evangélikus-luteránus egyház is együtt ünnepel az Agnus-szal, hiszen ezeket az értékeket, ezt a munkát ők is vállalják felekezeti műsoraikban. Bemutatkozó, ismertető film is készült a rádióról. Technikai okok miatt még nem vételezhető jó minőségben a város minden kerületében, néhol pedig egyáltalán nem. Adorjáni László lelkipásztor, az Agnus Rádió igazgatója kiemelte, ez a rádió lehetőséget ad arra, hogy magyarul szóljanak, Istenről. /Farkas Imola: Születésnapját ünnepelte az Agnus Rádió: a bárányok nem hallgatnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

2005. február 22.

Rendezvénysorozattal ünnepli második születésnapját a kolozsvári Agnus Rádió. /Kétéves az Agnus Rádió. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

2005. február 28.

Február 26-án ünnepelte két éves fennállását az Agnus Rádió Kolozsváron. Adorjáni László igazgató jelezte, istentisztelettel kezdődött, majd kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott az ünnepség. Tombola is volt, sok nyeremény talált gazdára. /F. I.: Kétéves az Agnus Rádió. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2005. november 17.

Fennállásának 15. évét ünnepelte a kolozsvári egyházi rádiószolgálat. A konferencia jellegű rendezvényen felszólaltak Erdély más városaiban református egyházi rádióműsort működtető csoportok képviselői is. Adorjáni László, az Agnus Rádió vezetője elmondta: nehéz helyzetben van az egyházi rádiószolgálat. A támogató Emission holland egyesület csak 2006-ig támogatja a rádiószolgálatot. /F. I.: 15 éves a kolozsvári református egyházi rádiószolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2006. január 17.

2005-ben volt tizenöt éves az erdélyi egyházi rádiómisszió. Adorján László lelkész a református műsorokat készítette hosszú időn át. Az első lépés a református rádiózás terén a Kolozsvári Rádióban történt, emlékezett a kezdetre. A rádió akkori vezetősége, élén Csép Sándorral, rendelkezésükre bocsátott heti két, akkor még 30-40 perc között mozgó adásidőt. 1992-től sikerült megfelelő stúdiót berendezniük, a svájci „Glaube in der 2 Welt” jóvoltából. Azután már ezzel a felszereléssel készültek a katolikus, evangélikus és unitárius félórák is. A stúdió 1996-ban költözött át a Bethlen Kata Diakóniai Központba. A hollandiai Emission Egyesület műsoridőt vásárolt a Kolozsvári Rádióban, Nagyváradon, és Marosvásárhelyen. Azóta Váradon és Vásárhelyen már külön csapat készíti az adásokat. Az utóbbi években Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen is rendszeresen megszólal az evangélium a helyi rádiókban. Nagy rá az igény. Brassóban is szeretnének református adásokat készíteni. Most karácsonykor volt hároméves a kolozsvári egyházi-közösségi rádió, az Agnus. Amikor 2002-ben megindult Kolozsváron az Agnus Rádió, az ortodox és a szabad egyházak már országos hálózattal rendelkeztek. Az Agnus Rádió úgy indult, hogy 1997-ben a bukaresti Audiovizuális Tanács felajánlotta az egyházi adók számára fenntartott kolozsvári frekvenciát. Azon akkor már napi 6 órát az evangéliumi egyházak szövetsége sugárzott. A történelmi egyházak képviselői megpályázták a fennmaradt 18 órát. Végül a frekvenciát három részre osztotta az Audiovizuális Tanács, 8 órát kapott mindegyik pályázó: az Evangélium Hangja (szabad egyházak), a Reménység Hangja (adventista egyház) és az Agnus Rádió. A misszió a cél, a másik cél a közösségépítés. Az Agnus Rádiót a megszűnés fenyegeti. Szeretnének egy internetes rádiót létrehozni. Megindult már az Erdélyben munkálkodó többi kis csapattal a tervezés, hogy a műsorokat egy közös honlapon tegyék elérhetővé mindenki számára. /Fábián Tibor: A keresztyénség nem templomba száműzött világ. Adorján László református lelkipásztor az erdélyi egyházi rádiómisszióról és a rádiós közösségépítésről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 17./

2006. február 27.

A helyi közösség támogatása nélkül két-három hónapon belül megszűnik az Agnus Rádió, hiszen csupán ennyire elegendő a holland finanszírozás – hangzott el több ízben is Kolozsváron, az egyházi rádió harmadik születésnapján, a Báthory István Elméleti Líceumban szervezett február 25-i ünnepségen. Az első közösségi rádió, az Agnus 2002-től szinte teljes mértékben külföldi támogatásból működött, a holland Emision Alapítvány a kezdetekben mintegy 12-13 ezer euróval finanszírozta tevékenységüket. Zsigmond András, az alapítvány képviselője rámutatott: mint általában a külföldi támogatások, az Agnus esetében is évente 20-25 százalékkal csökkent. A szerkesztőség felszólította a közönséget, ki-ki adója 2 százalékát ajánlja fel az Agnus Média Alapítványnak. A közösségi rádió ugyanis az önkéntességről szól: műsorszerkesztő úgyszólván bárki lehet. /Antal Joós Erika: Csődszélen az Agnus. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

2006. március 29.

Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) első ízben döntött úgy, hogy az ország valamelyik városában nyelvi szempontok alapján ítél oda rádiófrekvenciát – közölte Gáspárik Attila, a bukaresti székhelyű közintézmény alelnöke. Március 9-én a OAT úgy döntött: új frekvenciára ír ki pályázatot cégeknek Kolozsváron, hogy létrehozzák az első magyar nyelvű kereskedelmi rádióadót. A testület májusban dönt, kinek ítéli oda a frekvenciát. A jövőben a polgárok választhatnak az Agnus Rádió, a közszolgálati rádió és az új magyar kereskedelmi adó műsorai közül – jegyezte meg Gáspárik. Úgy véli: Kolozsvár megbír három adót. /Kiss Olivér: Májusban döntenek a kolozsvári kereskedelmi rádióadóról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

2006. október 14.

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) rendezésében október 13-án megkezdte munkálatait a VIII. Civil Fórum. A megnyitón Egri István ERMACISZA-elnök kifejtette, nyitást kell kezdeményezni a román civil társadalom irányába, amely sokszor nyújtott komoly támogatást. Adorjáni László református lelkész, az Agnus Rádió igazgatója érzékeltette a civil szervezetek soraiban munkálkodók viaskodását a közönnyel, a kifulladással. Somai József Új orientációk a forrásteremtésben című előadásában kitért arra, hogy az elosztásban bizalmi, s nem szakmai szempontok érvényesülnek, ezért a függetlenségnek és a nyilvánosságnak valós teret kell biztosítani. Kérdés, hogy az RMDSZ autonómia-jelszava mögött milyen elképzelés húzódik: felülről diktált vagy a civil társadalom irányából érkező autonómia? A magyarországi támogatások mértéke tisztázatlan. Ha ismert lenne, hogy az állami költségvetésnek hány százalékával segítik a határon túli magyarságot, biztosabban lehetne tervezni a jövőt. /Ördög I. Béla: Zajlik a VIII. Civil Fórum – 2006. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

lapozás: 1-17